Az első bejegyzésem mi másról szólna mint ez elkezdésről. 

Elkezdeni, bármit ellehet. Sőt még talán elkezdeni a legkönnyebb. Hiszen most valld be, tuti, hogy te is elkezdtél már valamit, de aztán abbamaradt. Nem volt elég kitartásod, vagy esetleg meguntad az egészet. Mindenkivel megesik. Nem is egyszer az életed során. Viszont ha valamit, tényleg komolyan gondolunk, akkor tessék beletenni magunkat 100 százalékosan! Mert ha nem harcolsz keményen akkor egész életedben csak bánkódsz, miért nem kezdtem valamit az életemmel. 

Minden egy elhatározással kezdődik. Ha ez megvan, akkor már csak az akarat erő kell. Amit talán a legnehezebb. De csak bízni kell magadban és minden sikerülhet. Viszont nem győzöm hagsúlyozni elégszer, hogy nem egyik napról a másikra fog menni. 

Két fajta ember van. Aki véghez akarja vinni az álmait és aki véghez viszi az álmait. A kettő között pedig nagy különbség van. A első egy örök álmodozó, aki soha nem meg belevágni valami újba, valami másba mert fél, hogy nem jön ki belőle jól. Pedig ez nagyon nagy butaság. Hiszen ha meg sem próbálod, honnan tudod, hogy elbuksz? Meg ha nem sikerül elsőre? Annyi baj legyen! Tessék még egyszer megpróbálni és nem feladni. 

A "nagy" emberek szerinted miért lesznek sikeresek? Mert keményen dolgoztak. Nem ülnek otthon és magukat sajnáltatják, hogy jaj szegény én, nekem ez úgy sem fog menni. Ez a legeslegrosszabb hozzáállás! Persze így nem is fog sikerülni, azért dolgozni is kell. 

Esetleg, ha már megvan az elhatározás, de teszem azt félsz valamitől, akkor próbáld meg leküzdeni a félelmed. És ezt magaddal kell megbeszélned. El kell döntened, hogy megéri el sem kezdeni? Szerintem SE! 

Úgyhogy kedves olvasó aki most a gép/telefon/tablet/akármi előtt ül, alkosson valami nagyot... mondjuk MOST!

Az élet rövid, próbáljuk kiélvezni amíg lehet!

Megosztás a facebookon